Füredi ékkő: épületszobor a Szent István téren

Mint "nyári" csopaki lakos, felemelő érzés látni a szomszédos Balatonfüred (város)építészeti fejlődését - a Hajókikötőtől a Yacht Kikötő beépítésén keresztül a Konferencia és Sportközpontig számtalan európai színvonalú épület gazdagította a fürdőváros épített kultúráját. Az arácsi úton biciklizve lettem figyelmes a most bemutatandó gyöngyszemre. Nem tisztem elterelni a figyelmet az Ybl-díjjal is kitüntetett kollégám költői szavai elől, de meg kell jegyezzem, hogy a Szent István tér és környezete a legapróbb részletekig átgondolt, a régi CBA-tól kezdve a később épült Spar boltig minden azt bizonyítja, hogy itt igenis van városépítészet - a kereskedelmi egységeknek lehet helyhez igazodó arculata¹! A Városháza előtti teret övező házak változatos homlokzatburkolataitól kezdve a zebrák közötti bazalt kiskockakőig minden egybeforr - egy szinte soha nem látott minőséget képviselve hazánkban. Húsz év távlatában elmondható, hogy "füredivé vált" anyagok és a finom részletek jellemzik a tér majd minden épületegyüttesét. Következzen tehát az építész, Major György előszava az épülethez.



"Kelet-közép Európa átláthatatlan rétegződés. Az itt élő népek különbözőségeik és sorsuk azonosságainak egymásra torlódása miatt időről időre azt hiszik jobb lesz, ha mindazt ami volt és ami a századok során felhalmazódott félretolják, és az épp uralkodó európai vagy globális áramlásból merítve valami sosem volt újat hoznának létre. A XX. században ezért lelkesen rombolták le azt a régiót összefogó integrációs keretet (osztrák-magyar monarcia), amelyet most egy nagyobb integrációban építenek (euro-atlanti) lankadatlan küzdve identitásuk maradványaival.



A másik réteg: a XIX. század elejéig-közepéig szervesen alakuló környezet és a kapitalisztikus gazdasági társadalmi berendezkedés ütközése. Ezt a harmónia felbomlásának tekinthetjük. A töredékeiben továbbélő régebbi rend, és azóta, jellegéből fakadóan nyugvópontjára jutni nem tudó folyamatos környezeti fragmentumokat termelő XX. századi emlékek rétegei a jelen század alapja.



A harmadik réteg: a 2. világháború utáni ideológiai, gazdasági, társadalmi emberkísérlet, a szovjet uralmi rendszerben kikényszerített kommunisztikus időszak emlékei, amelyek tovább növelték ezt a zavarodottságot, absztrakt elveik érvényesítésével jelentős rombolást végezve a társadalmak finom szöveteiben, a természeti, és a civilizációs környezetben. A központosított politikai akaratot a XX. század végi fordulattal az üzleti akarat váltotta fel ismét. Ezért az új helyzetben is ritka, hogy a helyi társadalom formálja, építi tovább saját környezetét önmaga számára.



Ez a példa ilyen esettanulmány, feltételezve, hogy egy kisváros (13000 ember) választott vezetői és tisztségviselői, a helyi társadalmat képviselik.



A különböző korú településrészek metszéspontjában a XX. század eleje óta kibontakozó városközpont továbbépítése a jelen lehetőségei között – EU-s pályázati pénzek, helyi vállalkozások tőkéje, és aktivitása – az önkormányzat kezdeményezésével és vezetésével is történhet. A városrendezési tervek a 6 telekből álló területet, kiemelt fejlesztési területként definiálták. Az önkormányzat alakította ki a telket, ill. a telek alatti parkolószint megépítésével magát a fejlesztést is ő indította el, egy városközpont rehabilitációs EU-s projekthez kötve az akciót.



Megtartva a tulajdonjogot, az építés jogát megversenyeztette a helyi vállalkozók között, akik üzleti alapon vegyes rendeltetésű házat építhettek az elkészült parkolószint födémén. A telek be nem épített részét (50%) az Eu-s projektben közterületként valósították meg.



Az előzetes vázlatok alapján kiválasztott tervezővel az önkormányzat, a műemlékfelügyelet képviselője, és a győztes vállakozó alakította ki a végleges beépítést, és az új épület nagyságrendjét. A háromszög alakú telken három eltérő nagyságú – a városszövet összetettségét, a helyi anyagokat, a jelen építészeti formálást és követelményeket felvállaló – tömbben az utca szintjén üzlet és iroda területek, a felső 1-2 szinten 50-120 m²-es lakások épültek (25 db).



Érdliget, 2013.04.03.





Major György















Tervezés: 2009-2012

Kivitelezés: 2010-2012

Bruttó szintterület: 3628 m²

Beruházási összeg: 660 millió Ft

generáltervező: BÁZIS-INVEST Kft. cégvezető: Erdős László

generálkivitelező: BÁZIS-INVEST Kft.

projektmenedzser: Őry Imre

építész tervező: Major György TEAMAJOR Kft.

építész munkatársak: vázlatterv: Mihn Trang, modell: ifj.Lévai Pál

engedélyezési terv: Berecz Dániel, ifj. Ágó Mátyás (látványtervek, animáció), Török Bence, kiviteli terv: Bors András, Lasztóczy Péter

statikus tervező: Rezgő Erik (engedélyezési terv), DU-PLAN Kft (kiviteli terv)

épületgépész tervező: Cseresznyés Béla + (engedélyezési terv), Fülöp Béla (kiviteli terv)

villamos tervező: Debreczeni Bárány Attila

a mélygarázs tervezője: UVATERV Rt. (ép.: Némethy Géza, stat.: Kamarás Ferenc)

kertészeti tervek: UVATERV Rt. (Kókainé Gilyén Mária)

Fotók: Ghile Gábor



^{1 A füredi "görög falu" melletti Tesco véleményem szerint az ország legszebb Tescója - egy diszkrét feliraton kívül semmi nem emlékezetet a jellemzően "pléh-építészet" nyomait magán viselő többi bevásárló-központra.}