cikk

Kalákák Erdélyországban és itthon [8]

Csíksomlyó_2006, Barátok feredője


iStvan | 2011.03.09
Ez egy nagyszabású sok-sok embert megmozgató építőmunka volt.
Igazán sajnálom, hogy nem tudtam együtt lenni a közösséggel, az első olyan kalákán, amely igazán szakrális helyen zajlott.

A hiányzásom miatt engedjék meg, hogy az akkor még vándorépítész, azóta már vándordiplomás Tóth Pétert, a csíksomlyói kaláka egyik szervezőjét szólítsam meg, az Ő élménybeszámolójával.

A kaláka nem más, mint rövid, villanásszerű építkezés, ahova mindenki annyi segítséget ad, amennyi tőle telik. Ez az önkéntesség adja meg azt a fantasztikus, összetéveszthetetlen kaláka hangulatot, amely az építéssel párhuzamosan a résztvevőket lélekben is építi, és a munka végeztével közösségé kovácsolja. Különösen fontos ezt az összetartozást megélnünk, anyaországiaknak és határon túli testvéreinknek a 2005-ös népszavazás után. Legalább ennyire fontos, hogy az adott falu közössége is egymásra találjon, és ez által megerősödjön. Ez a fajta közösségépítés a valódi építéssel együtt minden kaláka elmaradhatatlan és hangsúlyos célja.
A Kós Károly Egyesülés vándoriskolájából Hegedűs Alice, Nagy Lívia, Balogh Miklós vándortársammal együtt a csíksomlyói kaláka tervezésében, szervezésében és az építésben vehettem részt. Mivel ez a kaláka volt az összes eddigi közül a legnagyobb a résztvevők és a megépült építmények számát is tekintve, ezért mindegyikünknek jutott bőven önálló feladat.
Csíksomlyón az egykori Barátok Feredőjének és környezetének az újraélesztése volt a cél. A területet két részre osztja egy kis patak, így a testi és lelki épülésre szolgáló helyeket is kettéválasztottuk. A bal parton épült a gyógyvizes fürdő, a lábáztató medence, valamint megújult a borvízforrás. A jobb parton imádságoskert készült, ahol a keresztutakhoz hasonlóan a rózsafüzér imádságot lehet végigmondani. A főbejárat építményeitől indulva pedig az imádság három fajtája is elkülöníthető (Életfa- feltámadás: Dicsőséges olvasó; Napóra- árnyék- kereszthalál: Fájdalmas olvasó; Holdóra- születő fény- Betlehem: Örvendetes olvasó) Az érkezőket információs építmény fogadja, ahol a területről és a megépült építményekről olvashatnak tájékoztatót.
HOLDÓRA
Isten fényessége Márián keresztül Krisztusban megtestesülve érkezik a földre.
Krisztus születése, a fény győzedelmeskedése a sötétség felett. A holdóra feladata, hogy minden látogatót erre az egy mondatra ráébressze. A fény minden nap délelőtt 11 és délután 3 óra között a holdóra padozatára esik. Az árnyékolt felületen a csillagos égbolt jelenik meg közepén a holddal, a betlehemi titokzatos éjszakát idézve. A születő fénynyalábot mindenkor a középen elhelyezett korong módosítja, amelybe Mária neve van írva. Legmagasabb napálláskor pedig ezen a ponton is átsüt a nap.
NAPÓRA
Krisztus kereszthalála. A Mestert a Golgota végtelen kiszolgáltatottságáig, és gyötrelméig a tanítványok közül egyedül János apostol követi. Az ő végső kitartására és hűségére emlékeztet mindenkit a napóra. A padozatba székely rovásírással rótt 12 apostolnév közül János helyezkedik el legközelebb a középponthoz. Az Ő neve találkozik minden nap du. 3 óra körül (a kereszthalál időpontjában) a Krisztust formáló sziklatömb árnyékával.

Akik jobban szeretik képekkel is követni a leírásokat, azoknak két tartalmas helyszíni képgyüjteményt is javaslok megtekineni.
Az Ars Topia fotóit és a korábban megismert barátom, Kovács Áron építész által fel dolgozott fotókat

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások