épületek
Introvertált lebegés
Könnyeden lebeg a pampafüves kert felett az ablakok nélküli brutalista brazil villa.
A világ legnagyobb fából épült városa
Stockholmban épül a világ legnagyobb fából készült városa. A több mint 250 000 m2-es területen 2000 lakás és 7000 irodatér, valamint változatos közösségi terek és zöld területek valósulnak meg.
Fénybe rajzolt stadion
Magyarország első, világeseményre tervezett atlétikai stadionja múltat és jövőt kapcsol össze. Nevét egy olimpiai bajnok hagyományához köti, használatában városi térré válik. Építészeti karakterét a szerkezet adja: nem rejtett technika, hanem olvasható forma – amely az esti megvilágításban válik igazán láthatóvá: a stadion ilyenkor megszólal.
Ugyanaz a torony – 60 évvel visszafelé
A Körszálló ma ugyanúgy áll, mint építése idején: szerkezetig visszabontva. Csakhogy most nem nő, hanem eltűnik – egy zárt, kontrollált technológiával, amely szintről szintre fejti vissza a házat. Ami kívülről alig látható, az belül zajlik: egy épület története fordul meg. És ezzel együtt egy korszak is új értelmet kap.
A mi campusunk
„A mi campusunk” kiállítás a BME építészhallgatóinak terveiből ad válogatást. A bemutatott munkák különböző léptékben vizsgálják az egyetem területét: új épületek, belső terek és campusléptékű átalakítások jelennek meg egymás mellett.
Budapest100 – Újra!
A Budapest100 a Nyitott Házak Hétvégéjén visszatér a gyökereihez, idén ismét a százéves házaké lesz a főszerep.
Újabb kedvenc helyeim, egyiptomi érdekességek, 13. rész
Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mondani.
A vörös doboz három rétege
A kínai gépgyár udvarán álló vörös beton kiállítótér nagyvonalúan, egyben mérnöki precizitással köti össze a hely egyes elemeit.
Újabb kedvenc helyeim, egyiptomi érdekességek, 12. rész
Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mondani.
Beton, emlékezet és eltűnő épületek
Egy fiatal művészettörténész kutatása új fényt vet a hatvanas-hetvenes évek magyar építészetére – arra a korszakra, amelynek épületei közül ma sok nem létezik, alkotóinak egy része pedig nem is Magyarországon élte le az életét.
Építész Tervezői Nap szeptember 17-én