Az utóbbi években Makovecz Imre számos kisebb-nagyobb korábban különböző okokból elvetélt tervét vették elő, és kezdték el megvalósításukat. Egy 2015-ös kormányhatározat értelmében erre 11 milliárd forintot fordíthattak 2020-ig. Most egy minden eddiginél nagyobb templom terve került újra elő.

Fából, földből, vályogtéglából, emberi erővel, vagy épp 3D nyomtatással is készülhetnek zöld épületek, energiafelhasználásukat fedezheti napkollektor vagy geotermikus erőmű is – persze az a legjobb, ha eleve alacsony energiafelhasználásúak, amivel már a tömegformák és a szerkezetek tervezésekor számolni kell. Elméleti háttér és megvalósult példák sora egyaránt helyet kapott a Metszet új számában.

A cikksorozat utolsó részében a Székesegyház déli lejárójával foglalkozunk, melynek középkori darabjai teljesebben megőrződtek, mint az északi lejárat esetében.

Az Európai Unió épületeinek közel háromnegyede energiapazarló. A probléma kezelésére már számos innovatív megoldás áll rendelkezésünkre, ám rengeteg olyan kiaknázatlan lehetőséget rejt az építőipar, amellyel tovább korszerűsíthetők a meglévő alapanyagok és eljárások.

A 17. Nemzetközi Építészkongresszust 2020. március 6-án tartották meg a Puskás Ferenc Aréna új konferencia-központjában „Ép-ítés – Gyógyító építészet” témakörben, mintegy 900 résztvevővel. A kongresszust a Metszet folyóirat kiadója, az Artifex Kiadó rendezte a Magyar Építőművészek Szövetsége támogatásával.

A párizsi Notre Dame székesegyházat ért tragikus tűz alaposan megtépázta a világhírű épületet. A helyreállításra egyre több terv lát napvilágot. Ezek közül Vincent Callebaut a fenntarthatóság jegyében született terve a legtöbb ellenérzést kiváltók egyike.

Fény derült a pisai ferde torony titkára, több mint nyolcszáz év után kiderült, kinek a munkája.

Egy New York-i tervező úgy véli, a számítógépes alkalmazások következő generációja az építészek 90%-át teszi feleslegessé egy évtizeden belül. És valóban, ha rendelhetünk pizzát okoshangszóróval, akkor háztervet miért nem?

Az angliai Norwich székesegyházában egy tradicionális vásári csúszdát állítottak fel azzal a céllal, hogy a látogatók új perspektívából csodálhassák meg a templomteret.

Tizenhét világörökségi helyszínt vett fel listájára az UNESCO Világörökségi Bizottsága soros tanácskozásán, Bakuban.

A rekonstrukció tiltása, a Velencei Kartában nem definiált, [1] mégis mindenki által tudni vélt dogma rendkívül mélyen gyökerezik a hazai építész közgondolkodásban. Míg a laikus közönség általában örömmel fogadja a teljes rekonstrukciókat – hiszen a turizmus, különösen az élményturizmus nem kedveli a romokat, annál inkább a korhű bútorokkal, viaszbábukkal vagy önkéntes színészekkel berendezett enteriőröket –, a műemlékvédelemben kevésbé jártas szakmabeliek továbbra is egyetértenek: a rekonstrukció lehetőleg kerülendő.

A Notre Dame leégett teteje beindította a kreatív elméket. Az ötletek csak jönnek feltartóztathatatlanul, de vajon mi végre?