Legújabbak
A fény érintése – hogyan szólal meg egy épület éjszaka?
Ahol a város, a forma és az ember találkozik a sötétben – a fény fest, de nem takar; kibont, de nem elfed. A fényfestés mint párbeszéd: az építész, a város és az éjszaka közös nyelve. Mit jelent a fény az épített tér számára, és mit jelent számomra. A fény érzelmi és térbeli szerepét járom körül, azt a finom határvonalat keresve, ahol a fény nem dísz, hanem érintés, amely a várost esti életre kelti. Ez az írás egy szemléleti alapvetés: egy sorozat első darabja, amelyet a budapesti fényfestéseket elemző cikkeim követnek majd.
Tizenegy magyar projekt a Mies van der Rohe-díj jelöltjei között
Kihirdették a 2026-os Mies van der Rohe-díj jelöltjeit és a zsűritagokat. A 40 épületből álló rövidlista 2026 januárjában várható, a győzteseket áprilisban hirdetik ki.
Jövő tavasztól látogatható a Citadella
2026 tavaszán nyílik meg a nagyközönség számára a Citadella, amely újonnan kialakított belső terekkel, kilátóteraszokkal, parkkal és impozáns történelmi kiállítással várja az érdeklődőket.
Hegyvidék modern építészete a két világháború között: kiállítás a Barabás Villában
A Hegyvidék modern építészete a két világháború között című kiállítás következő helyszíne a Barabás Villa. A kiállítást a Budapesti Városvédő Egyesület 12. kerületi csoportja állította össze, Beöthy Mária építész, a BVE 12. csoport vezetője és Surányi András grafikusművész. Épületfotók: Rosch Gábor építész és Maczkó Erzsébet fotóművész
Az örökkévalóság felhangosítása a fénnyel
A fényfestés két értelmező iránya – a szakrális befogadás és a közösségi emlékezés – bemutatása A fény itt nem pusztán látvány, hanem értelmező és kapcsolatteremtő médium: a múlt, a tér és az ember közötti híd. A vetített fénykompozíciók, a zenei kíséret és a gyertyafény ugyanannak az emberi gesztusnak három arca – az emlékezésé.
Mátyás király és Einstein egy kiállításon a 200 éves Akadémián
Egy lap a világ egyik első nyomtatott könyvéből, egy példány Hunyadi Mátyás hányatott sorsú corvinái közül, a Szózat eredeti kézirata, Petőfi és Arany csipkelődő levelezése, Radnóti Bori notesze, Kölcsey, Széchenyi és más nemzeti nagyjaink portréi: csak néhány kincs abból a gazdag gyűjteményből, amelyet a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia most mindenki számára láthatóvá tesz megújult székházában. Megnézné őket eredetiben?
A modernista erőd láthatatlan felújítása
Herzog & de Meuron úgy alakította ki a Sotheby’s manhattani központját Breuer Marcel brutalista ikonjából, hogy senki észre se vegye a változást.
„Megkérdőjelezhetetlen az a vágy, hogy legyen magyar karaktere a házainknak!”
A Baumit Év Homlokzata pályázat idén is számos izgalmas, kreatív és technikailag kiemelkedő pályaművet vonultatott fel. A zsűri számára nem volt könnyű a döntés. Dr. Tari Gábor, PhD, egyetemi docens, a zsűri tagja osztja meg gondolatait az idei év trendjeiről, a fiatal generáció merészségéről, a nemzetközi inspirációkról.
Szolnoki családi házé lett az év legszebb homlokzata
Látványos építészeti megoldások, kimagasló kivitelezési minőség és a homlokzat, mint identitáselem: idén tizenkettedik alkalommal díjazta a legszebb magyar épületeket a Baumit Év Homlokzata pályázata, ahol az ország számos pontjáról – Gárdonytól kezdve, Szegeden át egészen Vácig – kerültek ki díjnyertes épületek.
Média Építészeti Díja 2025: irodaépület és közösségi stég lett az idei győztes
November 7-én 21. alkalommal ismerték el az idei év legkiemelkedőbb építészeti alkotásait a Média Építészeti Díja gála keretében. A 2025-ös megmérettetésén közel 200 munka versenyzett egymással. Az Építészfórum szervezésében megvalósuló eseményt az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezték meg.
