Egy posztmodern(?) poszt: a monori Könyvtár

Elnézést, ha ezúttal egy kissé szubjektívabb leírás következik: mentségemre legyen mondva, nem vagyok hivatásos építészettörténész, az utazásaim mellett jobbára SP kollégám körültekintő és alapos Könyvtárkedd sorozata ad számomra némi támpontot a könyvtárok építészetével kapcsolatban.

Miután boldogan elmentem és kifizettem egy földhivatali térképmásolatot a közeli földhivatalban, úgy gondoltam, teszek egy kört a felújított városrészben. Körforgalmak, térburkolatok, vanílifagyi trallalá - egyszer csak szembejön velem Venturi posztmodern szelleme. A felújított könyvtáron innen, de az akadálymentes zigguraton túl, sokat látott szemeim felfedezik az utóbbi idők legérdekesebb üvegbejáratát.

Az igen eklektikus homlokzat tobzódik az anyagokban: az átlátszó üvegportáltól a kerámiáig, a fának látszó fémburkolattól a meszelt téglaburkolatig van itt minden, mi szem-szájnak ingere. A régi épület homlokzatát minden bizonnyal a kommunizmus eszméi (no meg a pártgazdaságé) tették személytelenné és rideggé, ellenben itt most fordult a (Rubik)kocka: geg-hegyek sereglenek szememhez.

A kevesebb több - mondotta volt Mies van der Rohe.

Nehéz elmondani, milyen érzés ezt a sok kitűnő minőségű építőanyagot ilyen kompozícióban látni. A helyiek biztosan örülnek az újdonságnak - bár belül minden maradt a régiben –, de nekem fáj az értelmetlen, kicsinyes, "odatextúrázott" bejárati üvegkalitka, ami ráadásul teljesen átszellőzetlen – igaz, napfényben márciusban már nem kell fűteni a bejáratnál, és lehet napszemüvegben beszélgetni. Nyáron ki fizeti a klímát? És micsoda térarány ez kérem szépen? Vagy egy kísérleti trombe-fallal állok szembe? Miért nem lett már kibontva akkor a homlokzati fal?

Reméljük lesz valami dizájnos külső textúrafólia szerencsétleneknek – akár pályázatot is írhatnának ki rá.

Az lefolyó ereszcsatlakozása is még megérdemelne egy külön misét, de beszéljenek helyettem inkább a képek.

Az illetékes ... ööö emberek sajnos nem válaszoltak az írásban feltett kérdésemre, így nem tudom, hogy ki tervezte ezt az épületet, ami minden fanyalgásom ellenére minden bizonnyal funkcionálisan kielégíti az oda látogatókat. Így csak azt tudjuk meg, hogy a Monori Városfejlesztő Kft. beruházásában készült a komplett városrész-felújítás. A politikai korrektség jegyében újfent megismétlem: a fenti megállapítások szigorúan szubjektívek, és bizony láttam már nívós "Városfejlesztési Káeftés" beruházást.


GG


Fotók: Ghile Gábor


P.s.:a bringatároló tényleg tetszett!