donkanyar | 2012.03.06
A letépkedett tapéták, összetört mosdók, romos épületek, régi újságok – ma ez a kép fogadja a látogatókat Szentkirályszabadján a volt szovjet laktanyában. Egy kicsit olyan, mint ha egy kísértetfilm képkockáit néznénk, pedig ez bizony a magyar valóság!

A Kelet-Balatoni Kistérség Gazdaságfejlesztési Program 1.2.3. pontja szerint a Szentkirályszabadján található egykori katonai reptér, annak kiszolgáló épületeinek és lakóövezeteinek fejlesztése elengedhetetlen, hiszen a cél az, hogy a reptér környezetében ipari parkot létesítsenek. A reptér közvetlen szomszédságában található a volt a szovjet laktanya területe, ahol 250 db leromlott állapotú lakás is található, amelyek hasznosításához az épületek felújítására és a közművek teljes kiépítésére van szükség. Azt ugyan nem lehet tudni, hogy a laktanya területének rendezésével kapcsolatban mi lesz, de azt igen, hogy a repülőtér fejlesztése körül már évekkel ezelőtt elindult a cécó: a területet ugyanis eladták, majd visszavásárolták. Az repülőtér ügye 2010 szeptemberében került a középpontba. Akkoriban Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője tett feljelentést, mert az összességében 5,6 milliárd forint értékű ingatlant 2006-ban mindössze 1,2 milliárd forintért adta el a két tulajdonos önkormányzat - a veszprémi és a szentkirályszabadjai -, s ezzel a képviselő szerint megvalósították a hűtlen kezelés bűntettét.


Ezek után 2011-ben sikeresen visszaperelte Szentkirályszabadja és Veszprém önkormányzata a két település között lévő, 440 hektáros repülőteret a korábbi vevőtől, a BudaWest Zrt.-től. Az iveszprem.hu tavaly március 29-i cikke szerint Veszprém városa 406 millió forintért vásárol ingatlant a szentkirályszabadjai repülőtér mellett. A város vezetése szerint a terület „kiváló adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy a nemzetközi befektetői köröket is meg tudja szólítani.” Augusztusban viszont azt lehetett az újságokban olvasni, hogy meghirdették a reptérfejlesztő Airpark vagyonát. A Napi Gazdaság írása szerint a Regionális Logisztikai, Kereskedelmi és Fejlesztési Zrt. szentkirályszabadjai ingatlanainak az eladására, a felszámoló Ratis Kft. most újabb kísérletet tesz. A Veszprém határában, a szentkirályszabadjai repülőtér területén lévő, 15 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok irányárát ezúttal 300 millió forintban határozták meg. Azóta viszont nincs hír a tervezett fejlesztésről, így nem meglepő módon azt sem lehet tudni, hogy mi lesz a repülőtér szomszédságában fekvő, mára már szellemvárosnak aposztrofált laktanya sorsa.


Tudjuk, hogy Magyarországon több olyan szellemváros is létezik, melyeket egykor a szovjet katonáknak építettek, de ma nem emberek, hanem csupán a múlt emlékei lakják: a Szenkirályszabadján található volt katonai laktanya szintén egy ilyen gazdátlan, lepusztult állapotban lévő kísértetváros. Persze amikor a 60-as 70-es években elkezdték felhúzni itt az ötemeletes tömbházakat, akkor az oroszok még nem sejtették, hogy évtizedek múlva a rozsda és a mocsok fogja megenni az akkori otthonaikat. A kísértetvárosok pusztulása Magyarországon hivatalosan (1990. március 10-én megszületett a megállapodás Moszkvában Horn Gyula és Eduard Sevardnadze között a teljes szovjet csapatkivonásról intézkedő kormányközi egyezményről.) az orosz csapatok kivonulásakor, azaz 1990. március 12-én kezdődött el és 1991. június 30-án fejeződött be. A kivonuló katonák zöme ugyanis ebben az időszakban hagyta el a ma már hátborzongató látványt nyújtó lakótelepeket. Ez alól viszont Szentkirályszabadja kivételt képezett: az itt állomásozó katonák ugyanis már 1988-tól folyamatosan kezdték elhagyni az épületeket. Ezt az egykori szovjet laktanya-várost egyébként azért hozták létre, mert akkoriban itt építettek egy katonai repülőteret, ahol Mig-29-esek, Mi-8, Mi-17, Mi-24-es helikopterek és nagy ritkán szovjet bombázók is megfordultak. ( Ezt a légibázist egyébként 2004-ben "zárták be", ugyanis ekkor költöztették át az MH 89. harci helikopter ezredét Szolnokra.) S ha már volt egy ilyen repülőtér, akkor bizony kellett egy hely is, ahol az oroszok álomra hajthatták fejüket. S bár ezeket a házakat csupán pár évtizedig lakták az itt állomásozó orosz és ukrán katonák, amíg viszont ott éltek, az idő alatt mindent megtettek a kényelmükért: a négy paneltömb mellett a katonák gyerekeinek építettek óvodát, általános iskolát, középiskolát, de a telepen egy színház és egy mozi is üzemelt, sőt még egy saját vágóhíd is megtalálható volt. A lakótelepről való kivonulásuk után két-három évvel még előfordult ugyan, hogy egy-egy katona visszatért néhány ottmaradt holmijáért, ezt leszámítva az üresen maradt épületeket többé nem nagyon lehetett mozgást látni. Mivel a telep semmilyen őrzést nem kapott így a fosztogatók előtt szabad prédává váltak a házak, azaz a leleményesebbek így vihettek el mindent, ami mozdítható volt: ahogy a képeken is látszik az ajtókat és az ablakokat tokjával együtt tépték ki a falból, de a lépcsőházi korlátokat és a falicsempéket sem kímélték. Manapság ha valaki elmegy megnézni ezt az orosz katonák lakóhelyéül szolgáló lakótelepet, annak garantáltan hátborzongató élményben lesz része.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár

Tervlap
Archmaaik

Építési megoldások