épületek

Királyegyháza, Cementmű

A beruházás története, a cementgyár bemutatása 1.


iStvan | 2012.01.26
Királyegyházán nincs sem mészkő, sem agyag. Mit keres itt mégis a cementgyár?

A cementgyártás két legfontosabb alapanyaga a mészkő és az agyag. E kettő kiégetéséből születik meg a klinker a kemencében. A cement ennek a klinker ásványnak a nagyon finomra őrölt és különféle adalékanyagokkal feldúsított formája. Ezek az adalékok a mészkő, vas-oxid, homok, gipsz, kohósalak. A cementgyárak olyan helyre települnek, ahol a két fő alapanyag – a mészkő és az agyag – egymás közelében megtalálható.

Ezzel ellentmondásban Királyegyházán nincs sem mészkő, sem agyag. Mit keres itt mégis a cementgyár? Ennek oka a magyar társadalom félelme mindenféle ipari beruházástól. Hiába tudjuk, hogy az ipar munkahelyeket teremt, hiába tudjuk, hogy az Európai Unió rendkívül szigorú környezetvédelmi előírásai mellett már nem épülhet környezetszennyező beruházás Európában.

A cementgyár felépítésének gondolatát sok helyen nem fogadták szívesen, nem így Királyegyháza és Szentlőrinc települések. A helyszín logisztikailag tökéletes. Az M60-as autópálya tervezett útvonala és a Szentlőrinc-Sellye vasútvonal kereszteződésében található.

A létesítmény 2008 januárjában kapta meg az építési engedélyt Szentlőrinc város Építésügyi osztályától. Ekkor kezdődött el a munka a legnehezebb épületek – a Hőcserélő torony és a silók – alapozásával. A végleges technológiai tervek 2009 januárjára készültek el, ezután felgyorsultak az események és lényegében 1,5 év alatt az épületek nagy része elkészült.

2010 nyarán először a klinker-vonal került átadásra, majd 2010 év végére valamennyi épület építése befejeződött.
A használatbavételi eljárás 2011-ben zajlott le.
A beruházó Nostra Cement Kft. kezdetben a Strabag 100%-os tulajdonában állt. Mire a beruházás befejeződött már Európa egyik legjelentősebb cementgyártója a Lafarge tulajdonába került a tulajdoni hányad 70 %-a.

A Királyegyházi Cementgyár ma a Lafarge csoporthoz tartozik, de a cementgyár tervezésekor lefektetett alapelveket még a Strabag alakította ki. Ez tükröződik a gyár mai megjelenésén.

Mik voltak ezek az alapelvek? Ez a gyár legyen egy rendkívül zöld, környezetbarát, modern technológiát felvonultató ipari létesítmény. A környező mezőgazdasági területekből a lehető legkisebb területet vegye el. Legyen kompakt. Az alapanyagok nagy része környezetbarát módon; vasúti szállítással kerüljön a gyárba. Külső megjelenése mutasson túl egy szokványos cementgyáron, hangsúlyozza a modernségét. Ezen keresztül a technológiai beltartalom és az épületek külseje kerüljön egyensúlyba.

Kompakt gyár kis helye – Funkcionális bemutatás

Egy cementgyár létesítményeit funkcionális szempontból 5 csoportra lehet osztani. Ezek sorrendben a következőek:
- nyersanyag fogadás, tárolás
- klinker előállítás
- cement készítés
- cement tárolás és kiadás
- kiszolgáló létesítmények (irodák, műhelyek stb.)

Ebben a cementgyárban a szállítási módok közül a vasúti szállítás elsődleges volta miatt az alapvetően vonalas technológiai elrendezésű létesítmények 3 sorban kerültek elhelyezésre.
A bejárathoz képest az első sorban kapott helyet az irodaépület és a központi raktár- és szervizépület Lényegében ennek a sornak a részeként tekinthető a többi kiszolgáló jellegű létesítmény. Itt van az agyközpont; a központi vezérlőterem is.

A következő technológiai sort a klinker előállítás létesítményei valamint a kész cement tárolásának és csomagolásának, közúti és vasúti kiadásának építményei alkotják.

A harmadik sorban a nyersanyagtárolás, valamint a cementőrlés épületei helyezkednek el.

A vonalasság megtartása mellett egy cementgyár esetében ezek az épületek a gyakorlatban nagyon sokféle módon helyezkedhetnek el. Az azonban kijelenthető, hogy az ugyanekkora kapacitással rendelkező üzemek rendszerint jóval nagyobb területen valósulnak meg.
A Királyegyházi Cementmű helyszínrajzát tanulmányozva kiemelkedik a vasúti szállításnak a dominanciája, központi elhelyezkedése és a kompaktságra való törekvés.

A léptékről számszerűsítve:

Összes beépített szintterület: 32 500 m2
Összes felhasznált fémlemez burkolat: 90 795 m2
Összesen felhasznált beton: 153.921,3 m3
Összesen felhasznált szerkezeti acél: 9500 t
Legmagasabb épület - hőcserélő torony: 103m
Legnagyobb kapacitású siló – Klinkertároló: 90.000 t
Legnagyobb fesztávú épület – Nyersanyagtároló csarnok: 65 m
Legmélyebb épített szint - Vagonürítő: -10m

Vezető tervező(k):

Armbruszt Zsolt, Duga Marcell, Jakobi Balázs, Keresztes Béla, Orosz Ferenc, Pallós Balázs, Perl Tamás, Sándor Zsolt, Szován Géza,
A Generáltervező honlapja

Stáblista:

Generáltervező: Épületek, építmények, technológiai acélszerkezetek
M Mérnöki Iroda Kft.,
Project felelős: Perl Tamás

Környezetvédelem, teljes infrastruktúra:
Total Kft.
Project felelős: Csonka Pál

Építész munkatársak:

Keresztes Béla, Fritz János
Építész Kör Kft.
M Mérnöki Iroda Kft.:
Horváth Zoltán, Török Zoltán, Varga Zsuzsanna

Szakági tervezők:

Geotechnikai tervezés:
Geoplan Kft.

Tervezés éve: 2007-2010
Kivitelezés éve: 2008-2011
Bruttó beruházási költség: 72 milliárd Ft
Építtető/megbízó/fejlesztő: Nostra Cement Kft.
Generálkivitelező: Strabag-MML. Kft.

Fotók:
Duga Marcell,Fritz János, ifj. Csonka Pál, Kiss István, Nagy Emese, Perl Tamás, Perlai Bence

Látványtervek, egyéb fotók

A továbbiakban statikai, szerkezeti érdekességekkel folytatjuk a monstrum bemutatását.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások