Mi a helyzet "sógoréknál" szalmaház kérdésben?

Legutóbb, aki velem tartott, Rómában járhatott szalmaépítészet ügyben. Most Ausztria nyugati peremvidékére kalauzolom el az olvasót.

A dornbirni szalmaházban a szalmát nemcsak jó szigetelő anyagként használták, hanem vastagsága révén térformáló, "segítő" struktúraként. Ez az ökológiai építőanyag "Low-Tech" anyag, amely egy innovatív tervvázlatnak köszönhetően rányomja a bélyegét a házra.
A most bemutatott szalmaházat nem szalmaházként tervezték meg, a tervezői egyeztetések alatt beruházói oldalról fogalmazódott meg a kérés, hogy környezetbarát, olcsó, ökológikus házat szeretnének, amelyben egyszerű/egyterű, mégis kedvező életteret akartak kialakítani.

Az építész, George Bechtel, által tervezett, hatalmas szalmabálákból épült ház földszintes. Az épület lepényjellegű formakaraktere illeszkedik a helyi lakóközösség által determinált településképbe, szemmel láthatóan mégis magán hordozza egyediségének jeleit.

Építési anyagok:
A szalma gyorsan megújuló erőforrás. Az alaplemez bütüjére helyezett zártcellás hőszigetelőanyagtól eltekintve, a szalma az egyetlen szigetelő anyag az épületben, egyben ez adja a teljes falszerkezetet. Az építőanyagok közötti szinte egyedülállóan, a szalma komposztálással újrafelhasználható.
A ház fából készült tetőszerkezete (modulljai) is szalmával hőszigeteltek. (Kár, hogy nem készült tetőfelülnézeti felvétel, a forrásoldalakon nem található – a szerk.)
A teherhordó falak, 120 cm vastag szalmabálákból épültek, külső és belső mészvakolatot kaptak.
A markáns falaknak köszönhetően hangulatos, funkcióval feltöltött (fürdő, hálófülke) falfülkéket tudtak kialakítani. Egy egyszerű kandalló a házban elég meleg hőt termel a teljes belső légtér felmelegítéséhez.

A forma követi a technológiát
Az épület mély, befelé lejtő, függesztett ereszt kapott, hogy maximálisan kihasználja a beeső napfény energiáját. Az építménymagasság és az épület kubatúrája évszaktól függően segít az ideális hősugárzást, a szoláris hőnyereséget elérni.
Északról két mély ablakmélyedés, délről pedig szinte külső falsíkra helyezett nyílászárókkal szabályozzák az ideális téli- és nyári hőérzetet. A padozat – ami egyben az említett hőszigetelt alaplemez – adja az épület hőtároló tömegét, amely ugyebár a nap folyamán fogadja és este kibocsátja a hőt. A kandalló mellett ez a hőtároló tömeg az egyetlen "hőforrás" a házban. Természetesen találunk vízmelegítőt is.

Élet egy dobozban koncepció
120 cm vastag külső héjba burkolózott, mobilfalas flexibilitás, ezáltal akár egy teljesen nyitott belső tér képzésnek lehetősége. Viszont a funciók úgy lettek kialakítva, hogy zökkenőmentes átmenetet alkossanak a különböző felhasználási területek között. A fából készült nyitható tolóajtós "dobozok" megteremtik a terek külön konfigurálhatóságát.

forrás:

Képek: forrásoldal, baubiologie.at, detail.de