Szalmajurta

Aki szereti az egyterűséget, az valószínűleg előnyben részesíti az egyszerűséget is, de ettől még nem kell egysíkúan gondolkozni. Ellenkezőleg, nyúljunk vissza a jurta archetípusáig, s nézzük meg hogy lehet megreformálni ezt a szakrális térformát napjainkban. Aki egy cseppnyi kis nomádisztikus érzésre áhítozik, annak megfelelő lehetne az északi szomszédunknál megvalósult, különleges formavilágú földház – vagy szalmaház?

Mindenképpen a két anyag társított használatáról kell beszélnünk, mert a fa tartószerkezetre szalmabála kitöltő (tető)szerkezet került. A nyílászárókat magukba foglaló szendvicsszerkezetben is szalma adja a hőszigetelést. Majd a vízhatlanságot kialakítva a fóliaréteg után következhetett a termőföld zárórétege.

Helyszín: Hrubý Šúr, (Hegysúr) Szlovákia.

Az építményt Gernot Minke professzor tervei alapján a Createrra készítette. Először kísérleti épületként fogtak hozzá. Bíztak abban, hogy a belső pára nem fogja tönkretenni a szalmát, ugyanis maga a szalma kupola tóaljzat-szigetelő fóliával van borítva. A fólia nagyon jó arra, hogy a csapadékot távol tartsa a szalmától, de arról kevésbé híres, hogy jó lenne a páraáteresztő képessége. Az épület 2010-ben épült. Vagyis 5 éve funkcionál. Gyarorlatilag minden rendben van vele.

Ez azért érdekes, mert ilyen módszerekkel jelentősen csökkenthetőek az épületek beruházási költségei, másrészt az ilyen zöldtetős kupolák alkalmazásával a zöld felület mennyisége sem csökken. Ha szigorúan vesszük, akkor még nő is a térben felhúzott zöld gyepszőnyeggel.

Ki tudná elképzelni az életét egy ilyen jól szigetelt szalmabála-dombházban?

Hegysúr faluban a kialakult családiházas környezethez, viszonyokhoz képest kakukktojásnak számít az egyedi szerkezet és forma. Funkcionális térszervezésről, éjszakai/nappali zónákról sem kell túl sok szót ejteni.

Viszont felvetődhet a kérdés, hogyan lehet egy téglatestből íveket, vagy boltívet nagy hézagok nélkül kirakni? Hiszen a hőszigetelő-képességét továbbra is szeretnénk megőrizni a felületnek, de ha nagy hézagokat hozunk létre, akkor ez nem fog menni. A megoldás a szalmabála trapézosítása és ívesre hajlítása. Előbbit bála-újrakötéssel, vagy trapézalakra vágó készülékkel érhetjük el. A bála meghajlítását pedig úgy érhetjük el, hogy a két végén alátámasztjuk és a közepét megterheljük, meghajlítjuk.

A következő kérdés az, hogyan lehet a megfelelő ívet tartani. Erre a boltívek kialakításánál használt leggyakoribb módszert érdemes alkalmazni. A boltív középpontjához folyamatosan hozzá kell mérni a távolságot: azonos szinteken minden bála egyenlő távolságra van a középponttól. Ahogy a képeken is látszik, a boltívek összeállítása során ugyanúgy tűzik össze a bálákat, mint amikor egyszerű falat építenek belőlük.
Az építési anyagok természetesen természetesek, a felület agyaggal tapasztott vakolatot kapott.

Helyszíni bejárás:
360°-os belső panoráma, mely fogatható valós tér nyomokban termékreklámot tartalmaz
Blog az építkezésről
Szalmabála-építészet közösség

Fotók: itt rengeteg szakmai fogást lehet elsajátítani a szalmabála kupolák, és a szalmabála dombházak kialakításával kapcsolatban