épületek Csendélet.

Tervezési elvek, avagy hogy körvonalazódott a királyegyházai cementmű.

A beruházás története, a cementmű bemutatása 2.


iStvan | 2012.02.03
Statikai, szerkezeti különlegességek.

A témát érintő első cikkanyag végén jeleztem, hogy a teljesség igényével, de csak részleteiben és az érdekesség kedvéért pár gondolatot le fogok még közölni.
Folytassuk hát a generáltervezők szavaival.

A cementgyár eredeti koncepciótervét kidolgozó osztrák MHM Ziviltechniker GmbH építészirodával és a szakkivitelezőkkel együttműködve készültek az engedélyezési és kiviteli tervek, valamint maguk az épületek és építmények is. A létesítmény megjelenése túlmutat a Magyarországon megszokott ipari beruházásokon: impozáns, futurisztikus, érdekes formai és esztétikai megoldásokkal fűszerezett, ugyanakkor egységes megjelenésű. A technológiai épületek tömegformálása a funkciónak legjobban megfelelő, racionális. Az iroda és a szervizépület méreteiből és funkcióiból adódóan azonban mozgalmasabb, izgalmasabb épülettömegeket ihletett.

Épületszerkezeti érdekesség az iroda- és szervizépület déli fala melletti füvesített rézsű kialakítása: a rossz geotechnikai adottságok miatt a néhol 6 méter magas földfeltöltés tömegét a talaj nem bírta volna el, így a kritikus helyeken a feltöltés magja 1×1×2 m méretű polisztirolhab tömbökből lett kialakítva, nagyságrendileg 1.000 m3 volumenben.

Egy ilyen komplexum tervezésénél nagy kihívást jelent az óriási fal és tetőfelületek kulturált kialakítása. A felhasznált homlokzati anyagok – kő, porszórt acél és alumínium, látszóbeton, üveg – társításával egységes megjelenésű, változatos és ugyanakkor impozáns létesítményt sikerült kialakítani.

Meghatározó homlokzati anyag az úgynevezett Gabion fal. Ez általános esetekben támfalként használatos, szabályos négyszög keresztmetszetekkel Jelen esetben elsősorban esztétikai valamint karakteres homlokzatképző szerepet kapott, változatos vastagságban és formai kialakítással. Az irodaépületben külső és belső falfelületek készültek ebből a plasztikus megjelenésű szerkezetből, felhasználva a bükkösdi kőbányából származó mészkövet, ami egyben a cementgyártás egyik fő alapanyaga. A saját bányából származó kő megjelenik még a reprezentatív terek terazzo padlóburkolatában is, ahol kötőanyagként használt cement egyértelműen utal a gyár funkciójára.

Az iroda- és szervizépület homlokzatain karakteres elemekként jelennek meg, a világító sávok által tagolt geometrikus alakzatokhoz igazodó, mozgalmas formájú külső nyílászárók, melyek méretükkel, tagolásukkal, formájukkal, szerkezeti megoldásaikkal terelik magukra a figyelmet, és állították kihívás elé a tervezőket és a kivitelezőket egyaránt.

Ritkán adatik meg az építőmérnök számára, hogy ilyen nagyfokú bizalmat kapjon a megrendelőtől, mint amit az M Mérnöki Iroda Kft. élvezhetett a Királyegyházi Cementgyár tervezése során.
Az építmények egy jó részénél egyértelmű volt az anyagválasztás. Nevezetesen, hogy vasbetonból vagy acélból célszerű-e építeni őket. A hőcserélő torony, valamint a 3 malom (cement-, nyers- illetve a szénmalom) esetében komoly megfontolásokat és előzetes vizsgálatokat kellett végezni ahhoz, hogy letegyük a voksunkat az egyik vagy a másik építési mód mellett.
Abban az esetben, hogyha a technológiai berendezések szállítója egyben az azokat körülölelő épületek építője is, általában ezek az építmények acélból készülnek.
Ha ez kettéválik, vagy különösen a fejlődő országokban a vasbeton-építés olcsósága miatt, általában ez utóbbi használata indokolt. A vasbeton épületeknek azonban van egy jelentős hátránya, hogy jóval lassabban készül el, mintha acélszerkezetből épülne. Ez azonban hátrány az utóbbi a 4 kulcsfontosságú építmény számára..

Az nem volt kétséges előttünk, hogy Magyarországon a vasbeton olcsóbb építőanyag, mint az acél. Ráadásul a megrendelőnk, a Strabag egyben építőként is jegyzi ezt a létesítményt. Tehát, vasbetonból terveztük ezeket az épületeket, ami munkát jelentett a Strabag dolgozói és betongyára számára, amellett, hogy egyértelműen olcsóbb variáció volt.

Azt kellett megoldanunk, hogy hogyan készülhet el nagyon gyorsan. A technológiai szállító kiválasztásával eltöltött idő késleltette a beruházás elindulását, a véghatáridő azonban „kőbe vésett” volt. A megoldást a csúszózsalu és a helyszíni előregyártás kombinációinak újszerű alkalmazása adta.
Mind a 4 kulcsfontosságú épület függőleges teherhordó szerkezete csúszózsalus technológiával épült. A vízszintes teherhordó szerkezetek pedig vagy üzemben, vagy a helyszínen előregyártott szerkezetekként készültek.
Ez a megoldás teljesen újszerű és egyedi, nincs tudomásunk arról, hogy bárhol a világban használták volna ezt a kombinációt.

Építőmérnökökként a másik komoly kihívás az volt, hogy a létesítmény bár logisztikailag rendkívül jó helyre telepített, alapozási szempontból azonban egyáltalában nem.
Ha a cementgyár egy mészkő-nyerő bázis közelében lenne, valószínűsíthetően a talajfelszín alatt 1-10m-re jó teherbírású talajréteg (homok, kőzet, stb.) volna található. Azonban ennek a területnek nincs meg ez az adottsága. A talajmechanikusok legmélyebb fúrása 75m volt, de itt sem találtak olyan réteget, amely jobb tulajdonságokkal rendelkezne, mint a felsőbb talajrétegek. Mivel a talaj nagyon laza szerkezetű és eddigi története során nem kapott komoly előterhelést, az építmények egy részének rendkívül nagy koncentrált terhe miatt jelentős süllyedésekkel kellett számolni. A talajmechanikusokkal együttműködve, épületenként külön-külön vizsgáltuk meg, mi lenne a legcélszerűbb alapozási mód. Ennek eredményeként, nagyon változatosak az alapozási módok.

Alkalmaztunk függőleges drainezést, 1 éves időtartamig tartó előterhelést, valamint 2 féle cölöpalapot és a síkalapoknak szinte minden válfaját.

Így a létesítmények számára rendkívül rossz adottságú talajszerkezet mellett a lehető legolcsóbb alapozás jöhetett létre.
Azoknál a szerkezeteknél, ahol az nem okoz gondot a technológiában, a süllyedést megengedve terveztünk. Amelyeknél ez nem volt lehetséges, ott olyan alapozási módot választottunk, melyek megakadályozzák a jelentős süllyedéseket.

A Királyegyházi Cementmű alapozása a geotechnikus végzős hallgatók számára kimeríthetetlen szakdolgozattémát adhat, még jó néhány évig.

Belső kialakítás.

Az irodaépület megvalósítása során fontos volt az esztétikus, elegáns, ergonomikus megoldások alkalmazása, melyek kiválasztását helyszíni minta felületek megépítésével segítette a kivitelező.
Az irodákat elválasztó falak, rejtett rögzítésű, bútor minőségű asztalos szerkezetek, melyek hűvösen elegáns formájukkal és színvilágukkal jól illeszkednek a modern épületbe.
Az irodákat a közlekedőtől elválasztó, keret nélküli biztonsági üvegfalakba, teljes belmagasságú, üveg tolóajtók kerültek. Az üvegfalon való átlátást, fehér színű, szitázott vonalkód minta akadályozza meg, ami a fényt viszont átengedi.
Az épített falakban lévő belső ajtók is figyelemre méltó kialakításúak, hiszen ipari környezetben nemigen találkozni síkban illeszkedő és záródó szerkezetekkel, amik a tervezés, gyártás és beépítés során fokozott figyelmet követeltek, de letisztultan szép megjelenésük meggyőző.

Az egész beruházásra jellemző, a megszokottnál igényesebb anyagok és szerkezeti megoldások használata. Kiemelkedik az előcsarnok és a központi irányítóterem nagyvonalú, lenyűgöző, ugyanakkor funkcionális és ergonomikus belsőépítészeti kialakítása, mely jelképe lehet a gyárnak.

A fémlemez homlokzatburkolatok.

Az ipari létesítményeknél általánosan használt fémlemez homlokzatburkolatok monotonitását a nagy felületeket megtörő hornyok teszik mozgalmassá. A gyár megjelenésével kapcsolatban alapvető szempont volt, hogy nappal és éjjel egyaránt attraktív látványt nyújtson, és ne csak méreteivel nyűgözze le a szemlélődőt. Ezt a hatást a fémlemez homlokzatburkolat hornyokkal tagolt kialakításával sikerült elérni: a viszonylag nagy keresztmetszetű „árnyékfugák” sötét színű fémlemezborítással és rejtett világítással készültek. Így a nappali és éjszaki látvány egymás inverzeként jelenik meg, ami minden napszakban már messziről felhívja magára a figyelmet.

Technikai érdekesség a hornyok kialakítása, amit ekkora méretekben homlokzati szendvicspanel alkalmazásával lehet a legesztétikusabban megvalósítani. A szakkivitelezővel tartott konzultációk során sikerült meghatározni az alkalmazott anyagot és technológiát: rejtett rögzítésű Kingspan KS Optimo falpanel, utólag vágott hornyokkal, és egyedi fémlemez horonyburkolatokkal, mivel ez tűnt a legkorrektebben kivitelezhető és legtartósabb megoldásnak. A sarkoknál, attikáknál, szögtöréseknél, vágott panelek és egyedi fémlemez takarószegélyek kerültek beépítésre.

Az irodaépület homlokzati falain a szendvicspanel burkolat mögött légrés és nem éghető, szálas hőszigetelés található, mivel csak így biztosítható a szigorú hőtechnikai követelményrendszernek való megfelelés, ugyanis a homlokzati hornyoknál a hőszigetelés teljes keresztmetszetében eltávolításra került. A fűtetlen ipari létesítményeknél azonban nem készült kiegészítő hőszigetelés a homlokzatburkolat mögé.

A horonyburkolatok és a világító sávok végleges kialakítása több helyszíni minta elkészítése és tökéletesítése után került elfogadásra. Az eredeti tervekben minden homlokzati horonyba került volna rejtett világítás, de ez költségtakarékossági szempontok miatt lecsökkent. A LED világítást rejtő hornyok elé szürke fóliával kasírozott plexi lemezek kerültek, biztosítandó az időjárás viszontagságai elleni védelmet és az esztétikus, homogén megjelenést.

 

A cikk Perl Tamás írásának felhasználásával készült.

Fotók:
Fritz János, Kiss István.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások