Az osztrák Nussmüller Architekten vezető tervezője, Werner Nussmüller munkája során mindig az építészeti kihívásokra adott rendhagyó megoldások iránti vágy, és annak megvalósítása vezérelte, ahogy a Leoben Maßenberg-i Szent Jakob-templom diákszállóként és kulturális térként működő új épületének kialakítása során is.
Megfelelő műszaki minőség nagy üvegfelületekkel, kortárs dizájn elvekhez igazítva, a vízparttól a hegyoldalig, családitól a társasházakig – eltérő célokra, eltérő környezetben, eltérő stílusban. Ezúttal az ablakkeret az a közös pont, ami „keretbe” foglalja mindezt.
Tizenegyedik alkalommal hirdetik meg az Év Homlokzata pályázatot, amelynek célja a hazai építészet értékeinek felfedezése, elismerése és széles, szakmai körben való bemutatása.
Épült 1953-1958 között, mégpedig három építész: Marcel Breuer, Pier Luigi Nervi és Bernard Zehrfuss közös tervei alapján.
Két évvel ezelőtt ebben a cikksorozatban olyan pécsi épületeket/építményeket mutattam be, melyek egykoron műemléki védettséget élveztek, de miután különböző okoknál fogva töröltek őket a műemlékjegyzékből, rövidesen megsemmisültek. A lista most bővül...
A növekvő energiaárak, illetve a még továbbra is kedvező szaldós elszámolási rendszer aktuálissá teszik az energetikai fejlesztést. Ehhez ideális megoldást kínál a tisztaenergia-termelésre alkalmas Terrán Generon napelemes tetőcserép, amely működtetéséhez megfelelő inverterre is feltétlenül szükség van.
Rendhagyó és gondolkodásra késztető az Erdéllyel foglalkozó kiállítási egység fogadóépülete a Szentendrei Skanzenben. Az absztrakt épület tervezője, Bársony István munkája során nem a funkcionalitást helyezte előtérbe: sokkal inkább szoborként közelítette meg az épületet.
Ebben a nyolcrészesre tervezett sorozatban különböző dél-európai (Spanyolország, Portugália, Olaszország) országokba kalauzolom a kedves Olvasót, hogy szubjektív válogatásomban bemutathassam a földrészen található kedvenc épületeimet és városaimat.
Az EECFA új előrejelzése szerint a délkelet-európai építési piacra prognosztizált 3%-os csökkenés 2024-ig még nem drámai. Dráma a kelet-európai régióban van, mely Ukrajna nélkül várhatóan 2023-ban eléri a mélypontot. Az ukrajnai háború óta ugyanis az EECFA felfüggesztette az előrejelzést Ukrajnára.
Innovatív fenntarthatósági megoldások gyakran a legkézenfekvőbb ötletekből születnek. Így történt a Sziget Colosseum stage esetében is, amely a 2012 óta minden évben raklapokból épül meg.
Az Előd vezér utcai projekt használatbavételi engedélye elhúzódott a vízbekötés miatt is, mivel nem a terveknek megfelelően készült a csatornázás. A Budapest, Zápor utcai projektünk lemezalapozását megelőzően régészeti feltárásokra volt szükség, amely rendkívüli eredménnyel járt: több, római kori temetkezési helyre, köztük egy érintetlen szarkofágra találtak.
Ebben a sorozatban olyan pécsi homlokzatokat mutatok be, melyek megítélésem szerint pozitív irányba fejlődtek a homlokzati felújítást követően. A rendelkezésre álló korábbi utcaképpel összehasonlítva a jelenlegi állapotokat megtekintve egyértelműen látható a fejlődés.
Transzparens szerkezetek új szerepben: árnyékolás, energiatermelés, teherbírás – Építész Tervezői Nap április 24-én (MÉK 2 pont)
Felújítások értéknövelő képessége: hogyan feleltessünk meg régi szerkezeteket a jövő kihívásainak? – Építész Tervezői Nap május 22-én (MÉK 2 pont)
Eresz-párkány-attika: az épületburok-koncepció Achilles-sarka? – Építész Tervezői Nap szeptember 18-án
A víz az úr? Alépítményi szigetelések, lábazatok, utólagos szigetelés – Építész Tervezői Nap október 16-án
Tűzvédelem: láthatáron az új OTSZ? – Építész Tervezői Nap november 13-án