A szokásosnál hosszabb, és világhírű építészekben gazdag programot kínált az idei Nemzetközi Építészkongresszus, mely a MÉSZ 120. ünnepi évének záróeseménye volt. Közel hétszázan vettek részt az eseményen.

A tervezés kezdetétől Wágner László vezetésével készültek a tervek. 1962 decemberétől indult el, a tervpályázat elfogadását követően, az IPARTERV-be, 1968-ig a beruházási tervek dokumentálását végezte, és 1971-ben az épület alapkő-letételével fejeződött be a munkája. A tervek módosítását Magyar János jegyezte.

A 19. Nemzetközi Építészkongresszust 2022. március 25-én rendezték meg Budapesten, az MVM Dome multifunkcionális csarnokban. A kongresszust a Metszet folyóirat kiadója, az Artifex Kiadó a Magyar Építőművészek Szövetségével együttműködve szervezte.

Az elmúlt 14 hónapban, 2020 novemberétől kezdve végigvettük azokat az épületeket, melyeket 1960-ban Pécsett műemlékként tartották nyilván, majd különböző okokból töröltek a műemlékjegyzékből, végül elbontásra kerültek.

Eredményt hirdetett a Magyar Művészeti Akadémia az új építészeti múzeumra kiírt pályazaton, melyre 36 pályamű érkezett.

Országos, nyílt, egyfordulós tervpályázatot ír ki a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a fenntartásában működő Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) új székhelyének tervezésére.

Hatalmas feladat is egy nagyszerű emberről megemlékezni, akiről a századforduló építészeti emlékein keresztül Kolozsvártól Szombathelyig, Pozsonytól Fiuméig felejthetetlen, emblematikus épületek tanúskodnak. Munkáiról beszélni, életútjáról írni néhány sorban szinte lehetetlenség.

A Ház 1908/7. és 8. számainak illusztrációs anyaga a Vágó-fivérek épületeit és terveit mutatja be. A későbbiekben Corbusier-vel is vitába keveredett Vágó József által megfogalmazott ars poeticájuk mellett egy Komor Marcelltől származó útibeszámolót is olvashatunk, és egy szerkesztőségi cikket, amely Medgyaszay István híres előadását értékeli.

Málnai Béla, Kozma Lajos, Malonyay Dezső, Kós Károly, Eliel Saarinen, a Bálint és Jámbor építésziroda, a Vágó-fivérek: A Ház folyóirat I. évfolyamának szerzői, közreműködői, témái a századelő – ahogy a lap megfogalmazta – „magyarul modern” építészetének, művészetének és a hozzá közelálló külföldi irányzatoknak széles palettáját tárják elénk.

Id. Rimanóczy Gyulát a két világháború közötti építészetünk egyik legjelentősebb alakjaként tartjuk számon. A 115 éve született és 60 éve elhunyt mester egy többgenerációs építészdinasztia tagjaként meghatározó szerepet játszott az ötvenes években is, amikor a nagyon korlátozott lehetőségek között is sikerült megtalálnia a minőségi építészet útját.

A modernizmus által szalonképtelennek nyilvánított ornamentika iránt újra érdeklődés érzékelhető, a digitális tervezési technikák, a high-tech építőipari technológiák új lehetőségeket nyitottak meg és korszerű megközelítéseket eredményeztek. A témát nemrég egy izgalmas kiállítás is felvetette.

Józanság és emberség: ezek nem építész szakkifejezések, de tény, hogy elképesztően józan és időtálló építészetet teremtett, az egyetemen pedig emberséges, empatikus tanárként nagyon összetartó hangulatot hozott létre – mondta Perényi Tamás Kerényi Józsefről az építész életmű-kiállításának október 16-i megnyitóján a Lechner Tudásközpontban.