cikk

Alig fűt Magyarország megújuló energiával

Vajon miért? Kissé cinikus kérdőjellel...


iStvan | 2012.01.09
Újraolvasom a tavaly októberben megjelent, általam kiszemelt cikket (forrást lásd e cikk végén) és közben bambulom a fejléc felett közölt hőmérsékleti adatokat: országosan 35-38 °C!

A napsütéstől kezdve a geotermikus energián át a biomasszáig sok mindennel lehetne fűteni a házakat és egyéb épületeket a megújuló energiaforrásokkal viszonylag jól ellátott Magyarországon, de egyelőre kevesen élnek a lehetőséggel.

Energetikai szakértők szerint a politikai akarat és az átgondolt fejlesztéspolitika hiánya okolható ezért, de azért az egyes háztartásoknak még így is érdemes elgondolkodniuk azon, hogy megújuló energiára kapcsolják a fűtésüket.

A Magyarországon egy év alatt elfogyasztott energiamennyiség több mint fele, 57 százaléka az épületek fűtésére, hűtésére megy el. Ez óriási mennyiség: kétszerese annak, amit a közlekedésre, és szinte háromszorosa annak, amit villamos áram előállítására használ el az ország. Számos helyen lehetne kiváltani a gáz-, fa- vagy villanyfűtést korszerű, megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezésekkel. A fűtési szezonra készülve arról kérdeztük Csanaky Lillát, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet megújulókkal foglalkozó környezetkutatóját, milyen megoldás a legkifizetődőbb annak, aki így szeretné korszerűsíteni az ingatlanát.
"A napkollektorok, hőszivattyús berendezések és a modern biomasszakazánok közül első körben ez utóbbit tudom ajánlani, mert aki ilyent szereltet fel, már rövid távon számíthat a befektetés megtérülésére. A faelgázosító kazánok hatásfoka ma már a 90-95 százalékot is eléri. Egyébként mindig attól függ, hogy a napenergiát, a földhőt vagy a biomasszát érdemes felhasználni a fűtésre, hogy melyek az épület adottságai és melyek a helyben, könnyen elérhető erőforrások. Egy rosszul hőszigetelt házba például nem érdemes megújulós fűtési rendszert szerelni. A beruházás előtt, még a tervezési szakaszban mindenképp érdemes kikérni energetikusok, épületgépészek és építészek tanácsát, és minőségbiztosítási tanúsítványokkal ellátott berendezéseket vásárolni, legyen szó kazánról, napkollektorról vagy hőszivattyúról" - mondta a szakértő.
A kazánok ára teljesítménytől függően 355 ezer és 1,65 millió forint között mozog, de a fűtési szezon kezdetén több cég honlapján találkoztunk akciós árakkal.

Egyszerűbb az áramtermelést támogatni, mint a fűtést
A megújuló energiaforrások általában mint a hagyományos hő-, víz- és atomerőművek alternatívái kerülnek szóba, pedig számos megújulót a technológia jelenlegi fejlettsége mellett egyszerűbb és olcsóbb az ingatlanok fűtésére-hűtésére, mint áramtermelésre használni. Csanaky szerint az állami támogatáspolitikák is az áramtermelésre figyelnek, ha a nap, a szél és a földhő energiájának hasznosítása a cél, aminek a szakértő szerint az az oka, hogy egyszerűbb egy szélturbinapark kiépítését elősegíteni állami eszközökkel, mint komplex támogatáspolitikák révén elérni, hogy több épületbe kerüljön például napkollektoros fűtési hálózat. A megtermelt hőt nem lehet a nagy veszteségek miatt nagy távolságokra szállítani, így a hőpiac szinte teljesen decentralizált: az Európai Unió országaiban a hő 90 százalékát egyedi épületekben állítják elő.

További bekezdések a teljes cikkben :

A geotermikus energiában van a legtöbb lehetőség.
A napkollektor még nem az igazi.
Minden éghető hulladékot hasznosít a biomasszakazán.

(itt jegyzem meg, az eddigi, augusztusi kánikula - is - rendesen hazavágta a kukoricatermést, úgy látom, sajnos, vagy nem sajnos, lesz mit elbiomasszásítani.)

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások