Félmillió magyar lakás áll üresen

Az alcímben feltette kérdésekre is megvannak a válaszok, csak arról nem szól a hivatkozott cikk. Bizonyára, ha megfelelően irányoznánk a fenti kérdéseket, előbb-utóbb eljutnánk a válaszokhoz is.
A tények viszont bizonyára sokunknak szembetűnnek.
Arányosan nő a hajléktalanok száma és a hazánkból (jobb megélhetés reményében) kivándorlók száma is. A hazánkfiainak és -lányainak gyerekvállalási "szándékáról" nem is beszélve. A cikk:

"A népszámlálás előzetes adatai alapján Magyarországon az elmúlt 10 évben közel 8 százalékkal, vagyis több mint 300 ezer darabbal nőtt a lakások száma. Eközben megállapítható, hogy a jelenlegi 4,39 millió magyarországi lakásból mindössze 3,88 millió számít lakottnak, vagyis 500 ezernél is több a hivatalosan "nem lakott" lakások száma.

Egyre több a lakás

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2011. évi népszámlálásának előzetes adatai szerint 4 388 920 lakóegység található az országban, melyből 4 372 088 minősül lakásnak, 10 806 lakott üdülőnek, és további 6026 egyéb lakott egységnek. Az összes lakóegységre vonatkozó 4,39 milliós érték mintegy 8%-os növekedés az előző cenzus adataival összehasonlítva. A hazai lakásállományra vonatkozó pontosabb adatokra ugyan még várni kell a részletes kérdőívek feldolgozásáig, néhány általános információ azonban már most különösen érdekesnek bizonyul.

Ami először szembetűnhet az adatok elemzésekor, hogy világháborúk ide, rendszerváltások oda, Magyarországon az elmúlt 100 évben folyamatosan nőtt a lakások száma. Az 1920-ban mért 1,83 milliós lakásállományhoz képest pedig 2011-ben hazánkban közel 2,5-szer annyi (4,38 millió) lakás lett regisztrálva. A növekedés mértéke persze folyamatosan ingadozott, hiszen ez alatt a 100 év alatt voltak rombolással, avagy erőltetett építéssel eltelt évek, évtizedek is. Ugyanakkor az alacsonyabb növekedési százalék nem feltétlen párosul alacsonyabb darabszám növekedéssel is, mivel évtizedről évtizedre növekedett a bázis érték, így a 2011-ben mért 8%-os növekedés daraszámban közel azonos az 1930-ban mért 20%-os bővüléssel.

Ugyan a szocializmus éveinek kimagasló lakásépítési teljesítményéhez képest a III. Köztársaság első évtizedében jelentős visszaesés volt tapasztalható a lakásállomány növekedésében, a 2000-es évek azonban reneszánszt jelentett ebből a szempontból. Annak ellenére, hogy a rendszerváltás után azonnal véget ért az állam által diktált tömeges lakásépítés, az elmúlt 10 évben a magánemberek és a vállalkozások önerőből - továbbá némi hitelből - képesek voltak teljesíteni a szocializmus évtizedeiben tapasztalt, átlagosan 340 ezeres darabszámú bővülését. Azonban erre a növekedésre, a jelek szerint, az előttünk álló évtizedben nem lesz újra példa.
Lakások százezrei állnak üresen

Az egyik legizgalmasabb kérdés a KSH előzetes felmérésiben a lakásállomány és a lakott lakások közötti összefüggés. Azt ugyan eddig is lehetett sejteni, hogy nem minden létező lakást laknak, de arra talán kevesen számítottak, hogy ezen lakások száma az előző népszámlálás óta a másfélszeresére növekszik. A továbbra is hangsúlyozottan a kérdőívek feldolgozása előtti állapot tanulmányozása során ugyanis kiderült, hogy míg 2001-ben 341 ezer lakás minősült "nem lakott"-nak, addig 2011-ben ez a szám meghaladja a félmilliót.

Az ilyen, úgynevezett "nem lakott" lakások azonban nem feltétlen állnak üresen is. 2011-re ugyan még nincsenek meg a hivatalos adatok, azonban az előző népszámlálásból lehet némileg következtetni a várható trendekre. Tíz évvel ezelőtt a 341 ezer "nem lakott" lakásnak a 73%-a (249 ezer lakás) minősült üresen állónak, amelyben nem volt lakó. Ez a statisztikai hivatal értelmezése szerint annyit tesz, hogy életvitelszerűen senki nem lakta az adott lakásokat.

A maradék 27%-ból 8% (27 ezer lakás) volt más célra használt lakás, melyeket elsősorban irodaként, orvosi rendelőként és egyéb hasonló szolgáltatások végzésére tartották fent a tulajdonosok. Mintegy 14,4% (49 ezer lakás) tartozott a másodlagosan használt kategóriába, ami jellemzően olyan tulajdonosokhoz tartozik, akik ingáznak két város között, és bár mind a két helyen van saját lakásuk, csak az egyik lakhelyük számít életvitelszerű tartózkodási helyüknek. Végül, de nem utolsó sorban 4,5%-os arányt képviselnek (15 ezer lakás) a csak üdülésre használt ingatlanok.

Azt, hogy a 2011-es népszámlálás is hasonló arányokat állapít majd meg a "nem lakott" lakások egyes kategórián belül, azt most még csak sejteni lehet. Mindenesetre nem árt figyelembe venni azt a közel sem elhanyagolható tényt, hogy Magyarországon az elmúlt 10 évben 216 ezer fővel csökkent a lakosság, miközben a már említett 320 ezer darabbal nőtt a lakásállomány. Bár sokan vehettek üdülőt vagy akár második lakást maguknak 2001 óta Magyarországon, a mintegy 150 ezres "nem lakott" lakásállomány növekedése vélhetően elsősorban az üresen álló lakások számlájára írható."

Forrás