Kalákák Erdélyországban és itthon [11]

A Kalákára érkeztek: Vajdaságból, Németországból, Romániából, Erdély és az anyaország egész területéről. A XI. Székelyföldi fürdőépítő kalákának 60 tevékeny résztvevője volt, akik között számos helyi lakos is található.
A kalákában résztvevő egyetemisták a BME építészei, Corvinus Egyetem tájépítészei, Sapientia EMTE közgazdászai, Pécsi Pollack M. Főiskola diákjai, továbbá a Kós Károly Egyesülés tagirodáinak építészei és a Vándoriskola résztvevői és idén először sikerült a bukaresti tájépítészeti szak egyetemista hallgatóit is bevonnunk.
Csíkszenttamási Ifjúsági Egyesület és a helyi közösség is részt vett a kalákába. A rendezvény gerincét a gyakorlati műhelyek képezték, természetesen az előadások ezeket egészítették ki.

Csíkszenttamási Fürdőépítő Kaláka
A Csíkszenttamási Kaláka megszervezése és lebonyolítása több civilszervezet együttműködésével és számos magánszemély támogatásával valósulhatott meg, a szervezetek: Ars Topia Alapítvány, Csíki Természetvédő és Természetjáró Egyesület, Szent Anna Nőegylet, Csíkszenttamási Ifjúsági Egyesület és a Csíkszenttamási Önkormányzata.
A helyi közösséget a fiatalságon keresztül, lelkes helyi szervezőkkel igyekeztünk bevonni, amit a helyi ifjúsági szervezet vállalt fel.
A munka helyszíne a csíkszenttamási 14. századból származó Csonka-torony, a Feneketlen-tó szűkebb és tágasabb környezete.
Kiscsoportokat alakítottunk ki egy-egy építész vagy tájépítész, helyi mester vezetésével az objektumok megvalósítására, természetesen az egyes csapatok szükség szerint segítettek egymásnak. Hagyományos építőanyagokból – fa, kő, fűz – dolgoztunk, amit a Csíkszenttamási Közbirtokosság biztosított.
Megépült egy filagória, egy fúrt forrás vizét összegyűjtő medence, öltözővel, árnyékszékkel, nyomóskút, padok, hinta; illetve a hagyományos székely bútorfestési technikával készültek táblák, amelyek az eligazítást, helytörténetet és a hely szellemi mondanivalóját közvetítik, a kihelyezett imádságokon, bibliai idézeteken keresztül. A fürdő és környezete a helyi Szent Anna kultusz nyomán „Szent Anna Feredő” nevet kapta.
Építészeti fórumon beszélgettünk Csíkszenttamás legfőbb nevezetességének, a Csonka-toronynak az eredetéről, a régészeti feltárásáról és a jövőbeni bemutatás lehetőségeiről. Fontosnak tartjuk, hogy tudatosodjanak a helyi társadalomban azok az épített és természeti értékek, amelyek megőrzése és fenntartása a helyi közösségen múlik.
Kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy az épített környezetet, a tájjal, a természeti környezetével együtt, szerves egészként kezeljük. Minden programunkra meghívtuk a helybélieket.

Előadások:
• Történelmi csomópontok - Köllő Miklós, gyergyószentmiklósi építész
• Jánosi Csaba: Vizek, a karszt rendszerek bemutatása, jelentősége, védelme (Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület), csíkszeredai geológus
• Máté Sándor: Csonka torony múltja, jelene, jövője műemlékes szemmel, csíkszeredai műemlékvédelem szakembere
• Teutsch Alpár: Csíkszenttamás táji-, természeti-, kultúrtörténeti értékei képekben, csíkszenttamási fotóművész
• Gyermek kiállítás, a helyi gyermekek képzőművészeti alkotásaiból

fénykép galéria itt
Teutsch Alpár Youtube összeállítása
A cikk forrása és további olvasni való