cikk

Városi "méhtelep" Osloban

Tetőtéri méh kolónia a város közepén.


iStvan | 2014.08.30
Azért tervezték, hogy Osloban egy kicsit barátságosabbak legyenek az emberek a repülő rovarokkal szemben.

2014 tavaszán 160.000 lakos költözött be Osloba, a világhírű építészeti cég, Snøhetta által tervezett legújabb lakónegyedébe. Ellentétben a legtöbb kényelmi luxus lakással, amiben a lakók a készterméket szeretnék birtokba venni, az említett "lakópark" újdonsült városi lakosai nagyon is, hogy egyedül szerették volna megépíteni saját otthonukat. Szerencsére, ők ismerten nagyon szorgalmasak: Ők mézelő méhek.

A „Vulkan” méhkas elnevezésű kezdeményezés egy kisebb méhgyarmat Oslo város közepében, egy épület járható lapostetős részén, amit azért terveztek, hogy a szorgosságukról ismert rovarok életvitelét közelebb hozzák az emberekhez. Az öbölparti tervező cég (Snøhetta Design) fából készült méhkasa rendhagyó módon egy lép alakját (természetesen mézszínű) veszi archetípusnak. A szerkezet egy méhsejt felnagyított mása, mely híven tükrözi a méhek bámulatra méltó mérnöki teljesítményét (ti. az egymással szemben épített méhsejtek jellegzetes formája adja azt az ideális tároló térfogatot, ahol a terület kihasználás szempontjából leggazdaságosabban lehet a -nektárból a méhek által átalakított- mézet tárolni.

Az egyedi formavilágú kaptárakat Mathallen városrészben, az Akerselva folyó partjánál helyezték el, egy elegáns élelmiszerpiac bejárati előterének tetején. A helyszínen látható egyéb létesítmények egy két évvel ezelőtti ipari negyed revitalizálás részeként nyíltak meg. A „Mathallen Oslo piac” helyi árucikkeket, köztük a mézet ad el, miközben létrehoz egy tápláléktermelés és ellátás közti szimbolikus kapcsolatot. Ennek ellentmond, hogy Heier Du Rietz méhész azt mondja, hogy a „Vulkan Honey” nem biztos hogy kapható lesz Mathallenben.

A városi környezet, a Grünerløkka elnevezésű tér, park viszont optimális a városi méhészethez. Ahogy említettem közvetlenül a folyóparton helyezkedik el, rengeteg a pollen és az édesvíz is rendelkezésre áll.

Manapság oly gyakran hangoztatott Einstein idézet, mely szerint a méhek kipusztulása után még 4 évig él ember a földön, lassan mindennapi mantrává fejlődik az emberek, de ideje lenne, hogy a döntéshozó politikusok fejében is. Az egészséges méhpopulációk rendkívül érzékenyek az ökoszisztémában végbemenő változásokra. Tanítandó, hogy a méhek jelenléte milyen nagy hatással van az élelmiszer-ellátásra. Tudni való, hogy az Egyesült Államokban és Európa egyes részein évek óta rohamosan csökkenek a méh populációk. Az okokat most ne firtassuk. A bemutatott kaptárproject valószínűleg nem fogja megoldani az ökológiai problémát, viszont figyelemfelkeltő lehet a város azon méhészetet bemutató szándékával.

Forrás.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások